A csülök szóra gondolom elindult a nyálelválasztásod. Az a helyzet, hogy nekem is.

kép innen

Azonban most nem erről szeretnék regélni, hanem arról, hogy milyen apró, tudatalatti trükkökkel vonzanak be minket az éttermek, és mivel próbálják terelni étvágyunkat a szaftosabb falatokra.

Az étterem marketing létezése senkinek nem újdonság, feltételezem te is csábultál már be Mekibe az utcáról, amikor az a bizonyos imádott-gyűlölt hamburger illat elérte a szaglóközpontodat.

Na ugye. Sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy minek a hatására választunk bizonyos éttermek, vagy fogások közt, mivel több ezer inger ér minket adott környezetben.

Kicsit ássunk bele az evés pszichológiájába!

 A „Ketchup & Mustár elmélet”

Mint azt sejteni lehet, a színek is hatással vannak az emberi lélekre, különböző színek különböző dolgokra sarkallnak minket - persze ez jócskán kultúrafüggő. A nyugati világban a zöld terek kreativitásra, harmóniára ösztönöznek minket, a kék nyugtató hatással van ránk, a fehéret a tisztasággal azonosítjuk, a piros szín energizál, ésatöbbi. (Kínában például a fehér a gyász színe, szóval óvatosan.)

De hogy jön ide a ketchup és a mustár?

A tudósok szerint a vörös szín serkenti az anyagcserét, valamint emeli a légzésszámot és a vérnyomást. Magyarul: a vörös hatására beindul emésztőrendszerünk, és felerősödik az éhségérzetünk.

A sárga hasonlóan stimulálóan hat az étvágyunkra, plusz melegséget, boldogságot vidámságot áraszt, tehát a piros és sárga szín tökéletes kombináció ahhoz, hogy az ember jól érezze magát evés előtt és közben.

Ezt a színkombinációt rengeteg éttermi márka tudatosan alkalmazza mind logójában, mind pedig üzleteinek kialakításában, hogy be- és elcsábítsa éhes emberek tömegeit.

Nem meglepő így az sem, hogy az Instagrammon és egyéb képbűvölő applikációkban gyakran melegebb színekre cseréljük az ételekről készült fotóink beállításait. (Tudom, te soha.)

A zene bűvöletében

Ha eddig azt hitted, hogy az éttermekben hallható zene mindössze a kínos csendek enyhítéséért, valamint az unaloműzésért felelős, akkor bizony tévedtél.

A zene ugyanis hatással lehet arra is, hogy meddig ülünk bent egy étteremben, milyennek érezzük az étel ízeit, vagy éppen mennyit költünk el a helyen.

Egy angliai kutatás rávilágított arra, hogy azok az emberek, akiknek lassú (< 72 bpm) zenét játszottak le az étteremben, lényegesen tovább tartózkodtak a helyen, mint azok, akiknek gyors tempójú zene szólt. Egész pontosan 13,56 perccel maradtak tovább a lassúzók.

(Erre kiváló minta amúgy a Starbucks, ahol jellemzően lassabb ütemű zene megy, hogy az emberek tovább üldögéljenek a mogyorós lattéjuk mellett.)

Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy a lassú muzsikát hallgató fogyasztók 2-3 fonttal több pénzt költöttek el mind ételre, mind italra az éttermi kiruccanás során, mint a gyorsabb tempójú zenét hallgató társaik.

Az éttermek bibliája, az étlap

És itt jön a lényeg, a menü. Az első dolog, amivel szembesülsz, és aminek segítségével minél előbb és minél hatékonyabban szeretnéd kielégíteni korgó gyomrod.

Az étlaptervezés a marketingnek egy olyan vállfaja, amely már-már a művészet és tudomány határait súrolja, ugyanis kreativitást és stratégiai szemléletet igényel.

Árazás és referenciaérték

Az éttermi árazás leggyakoribb trükkje a lefelé kerekített árak alkalmazása, ugyanis általában véve kedvezőbbnek ítéljük a 990 Ft-ba, mint az 1000 Ft-ba kerülő ételeket. Ez különösen furcsa viselkedés, főleg úgy, hogy szinte mindig ott is hagyjuk a maradék 10-est „borravalónak”.

Az étlaptervezés szakértői továbbá azt tanácsolják az éttermeknek, hogy a menüben szereplő fogásokat véletlenül se ár szerint rakják sorrendbe, mivel a fogyasztók javar része először az árak alapján kezd el szelektálni, nem pedig a felkínált kaják által.

Előfordul az is, hogy egy adott étlapszekció elejére valamilyen drágább ételt tesznek, hogy ahhoz képest olcsóbbnak tűnjön a többi opció – azok a fogások, amelyeket valóban el is akarnak adni.

Egyes helyeken az étlapon többféle adag is szerepel egy adott ételből, azonban könnyen lehet, hogy a drágább verzió inkább csak negatív referenciapontként (értsd: elrettentő példaként) szolgál, nem pedig valós ajánlatként.

Mellesleg a kutatások is azt igazolják, hogy az emberek inkább a közepes árkategóriájú ételeket választják, és igyekeznek elkerülni a legolcsóbb és legdrágább fogásokat.

Étvágygerjesztő képek

Gondolom nem túl meglepő információ, de az étlapon képpel szereplő fogásokból általában több fogy el, mint a kép nélküli ételek esetén, ezért az éttermek ügyelnek rá, hogy azok kerüljenek kiemelésre, aminek az eladásait fel szeretnék pörgetni.

(Az ember már csak ilyen vizuális típus ugye, egy kajapornóba hajló fotó teljesen le tud venni minket a lábunkról.)

Annak, aki már látott éttermi menüt, bizonyára feltűnt, hogy egyes ételek jobban ki vannak emelve; kis dobozkában vannak bizonyos szövegek, a „séf kedvenceként” hirdetik őkte, vagy szimplán vastagabb betűtípussal vannak feltüntetve.

És az a helyzet, hogy ez nagyon is számít, mivel hajlamosabbak vagyunk ezekre az ételekre jobban odafigyelni. A séf ajánlatára pedig végképp bepörgünk, mert hát, ha a séf mondja… A séf ugyebár egy megbízható ember, aki ismeri a konyháját kívülről-belülről… Vagy legalábbis a marketingesek igen.

Elhelyezés

Az elhelyezésnek szintén lélektani jelentősége van, ugyanis nem mindegy, hogy melyik fogást milyen sorrendben fedezzük fel az étlapon.

Itt egy érdekes ábra például arról, hogy rendelés előtt milyen útvonalon térképezzük fel a menüket:

kép innen

A rövid döntési idő, valamint a szelektív figyelem miatt tehát fontos, hogy a népszerű (vagy borsos árú) fogások, az étterem kedvencei a megfelelő helyre kerüljenek, és kellő időben ragadják meg figyelmünket.

Ami a választási lehetőségeket illeti, a szakértők úgy gondolják, hogy egy ételszekció kínálata ideális esetben 5-7 fogásból áll, mivel ez még az a mennyiség, amennyit képesek vagyunk befogadni, és amelyből gyorsan, túl sok hezitálás nélkül tudunk választani.

Sali nincs?!

De van! Sőt, kell is, hogy szerepeljen az étlapon, ugyanis egy kutatás szerint ha salátát is adunk az étlaphoz, nő a sült krumpli eladások száma!

Ez kicsit ellentmondásosnak tűnhet, de az emberi logikába ez simán belefér. A magyarázat egyszerű: szeretjük a választás szabadságát. Amikor látjuk, hogy ehetnénk egy fincsi, egészséges salátát is, megnyugszunk, hogy rendelkezésünkre áll ez a lehetőség, majd boldogan vetjük magunkat a sült krumpli ölelő karjaiba. (Bővebben angolul itt.)

Végszó

Félreértés ne essék, egyáltalán nem gondolom, hogy az éttermek az ellenségeink lennének, hanem szimplán törekvő, piaci alapon működő egységek, amelyek felhasználják az emberi viselkedésről tanultakat, és azt a saját szolgálatukba állítják.

Feltételezem, ha neked is lenne egy vállalkozásod, te is igyekeznél minél inkább a vevők fejébe látni, és annak megfelelően alakítani a stratégiádat. 

A marketing pedig nem egy mindenek felett álló, leküzdhetetlen atombomba, ugyanis az étteremben eltöltött idő, a saját élmények és tapasztalatok azok, amelyek meghatározzák a véleményünket egy cégről és annak szolgáltatásairól.

Enni meg mindentől függetlenül az egyik legjobb dolog a világon.